Kiküldetési platform

Megbízhat-e, illetve köteles-e kapcsolattartót megbízni a kiküldő vállalat?

Már pusztán gyakorlati okokból is hasznos lehet az érintett ország hatóságai és a kiküldő vállalat szempontjából, ha a kiküldő vállalat abban az országban, ahová kiküldi a munkavállalóit, kijelöl egy ügynököt vagy kapcsolattartót, aki rendelkezésre áll kérdések megválaszolásához vagy észrevételek fogadásához.

Az osztrák jog két különböző esetet szabályoz kötelező jelleggel:

  1. A kiküldetés bejelentésében meg kell nevezni egy kapcsolattartót. A hivatalos dokumentumokat ennek a kapcsolattartónak lehet kézbesíteni. A munkaadó azért is alkalmazhat kapcsolattartót, hogy a dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségét rajta keresztül teljesítse.
     
  2. Kell, hogy legyen egy olyan természetes személy, aki a kiküldő vállalat tekintetében közigazgatási büntetőjogi felelősséget visel.

1. Kapcsolattartó

A kiküldő vállalat munkaadójának meg kell neveznie egy kapcsolattartót. A hivatalos dokumentumokat ennek a kapcsolattartónak lehet kézbesíteni. A munkaadó azért is alkalmazhat kapcsolattartót, hogy az alábbi kötelezettségeit rajta keresztül teljesítse:

Kapcsolattartóként

  • vagy az Ausztriába kiküldött munkavállalók egyikét, vagy
  • egy Ausztriában székhellyel rendelkező adótanácsadót/könyvszakértőt, ügyvédet vagy közjegyzőt (hivatalos képviselő) kell megnevezni.

Büntetést von maga után, ha a kapcsolattartót a bejelentésen egyáltalán nem vagy nem teljes körűen, vagy szándékosan hibásan nevezik meg.

2. Közigazgatási büntetőjogi felelősséget viselő meghatalmazott

Amennyiben a kiküldő vállalat ellen közigazgatási büntetőeljárás indulna, az mindig egy természetes személy ellen irányul, akit felelőssé tesznek a közigazgatási szabálysértésért.

Amennyiben a kiküldő vállalat jogi személy, akkor közigazgatási büntetőjogi felelősséget a következő személyek valamelyike viseli:

  1. minden olyan személy, aki külső ügyekben képviselni jogosult a jogi személyt: tehát pl. a Kft. kereskedelmi jogi ügyvezető igazgatója vagy a részvénytársaság igazgatósági tagjai, illetve
  2. a külön megbízott meghatalmazott.

Ha a kiküldő vállalat tulajdonosa természetes személy, akkor a közigazgatási büntetőjogi felelősséget a következő személyek valamelyike viseli:

  1. a vállalkozás tulajdonosa (munkaadó), illetve
  2. a külön megbízott meghatalmazott.

Felelős meghatalmazott megbízására a 2. pontban ismertetett esetben kerül sor

  • a kiküldő vállalat munkaadójának (jogi személyek esetében a külső ügyekben való képviselettel megbízott szervek) saját döntése alapján
  • vagy valamelyik osztrák hatóság felszólítása alapján, ha az a felelősségvállalás biztosításához szükséges.

Csak olyan személy nevezhető meg felelős megbízottként, aki

  • tisztségviselő, akit önálló felelősséget visel fontos irányítási feladatokért (pl. túl alacsony bérezése esetén a bérszámfejtési osztály vezetője)
  • világosan meghatározható területen megfelelő utasítási jogosultságokkal rendelkezik,
  • büntetőjogi felelősséget visel, és
  • igazolhatóan hozzájárult ahhoz, hogy őt felelős meghatalmazottként bízzák meg.

A munkaadó döntése alapján történő megbízást, a megbízott hozzájárulásának igazolása mellett, haladéktalanul írásban jelenteni kell, az Illegális Foglalkoztatás-ellenőrzés Központi Koordinációs Hivatalának (ZKO).
Az ehhez szükséges ZKO 1-A és ZKO 1-Z nyomtatványok online elérhetők. (Angol és német nyelven)
A megbízás kizárólag a ZKO-nak történő írásos bejelentés benyújtásával válik joghatályossá.

A megbízás visszavonását, illetve a felelős meghatalmazott cégtől való távozását is írásban be kell jelenteni a ZKO-nak. Az ehhez szükséges ZKO 1-W nyomtatvány online elérhető.
A felelős meghatalmazott visszahívása vagy távozása bejelentésének elmulasztása büntetést von maga után.